Eleged van a folyton növekvő benzinárból? Aggaszt a globális felmelegedés? Folyton átver a kutas? Lenéznek a csajok, mert füstöl a Simsonod?
Egyszerű a megoldás. Tankolj vizet!
A szabadalmaztatott technológia már 1990 óta létezik, és egy Stanley Meyer nevű feltaláló fejlesztette ki. Hogy akkor miért nem a kerti csapról töltjük a Zsigulit? Egyértelmű: a koldusbottól rettegő Jockey Ewing, és a többi gonosz olajvállalkozó megkente a CIA -t és a Voodoo Sámánok Világszövetségét, utóbbi pedig összefogott a Lincseljük Meg Kertész Magdit mozgalommal, amit többek között az Ulánbátori Ujgur Maffia is támogatott. Az így létrejött titkos világszövetségnek csupán két célja volt: megakadályozni a Baktalórántházi Busman Szeparatisták invázióját a Népi Kína ellen, valamint ellehetetleníteni Stanley -t. Nos, mindkét feladatot hibátlanul megoldották.
Vagy tán más oka van annak, hogy még mindig benzint égetünk?
Stanley Meyer vízautóját elektrolízisből nyert hidrogén hajtotta. A motor által meghajtott generátor elektromos áramot állíott elő, amit a víz bontására használt fel, így nyerve újabb hidrogénmolekulákat, melyek a motorban elégve mozgásba hozták az autót, illetve hajtjották a generátort, ami bontotta a vizet....Ilyetén módon végülis megvalósult az örökmozgó.
Jött is gyorsan két befektető, akik 25,000 dollárral járultak hozzá a találmány sikeréhez. Sajnos azonban nem lett semmi a dologból, hiszen a technológia ellentmond a termodinamika első két főtételének. A termodinamika pedig nagy úr.
Ez után is történtek próbálkozások, időről időre fölröppen a hír, hogy valakinek sikerült. De valahogy még mindig szívják a vérünket a sejkek.
Talán több realitást hordoz magában az az irányzat, mely szerint ha HHO gázt (hidrogén és oxigén 2:1 arányú elegye, magyar nevén nevezve durranógáz) vezetünk a motor légbeszívó csövébe, akkor olyan mértékben megnő a motor hatásfoka, hogy az üzemanyag (benzin, gázolaj vagy földgáz) fogyasztás csökkenése mellett még arra is marad energia, hogy a generátor áramot állítson elő, mely vízbontással újratölti a HHO tartályt. Így állítólag bizonyos esetekben akár 50% -os fogyasztáscsökkenést lehet elérni. Ha ez igaz, a magyarázata biztosan nem a kémiában vagy a termodinamikában rejlik (hisz sajnos hatályban maradnak a főtételek), hanem sokkal inkább a motorok működési mechanizmusában. Ehhez sajnos nem értek, így hagyom a témát a hidrogen.blog.hu -nak. Mindenesetre fölmerül bennem a kérdés, hogy ha ez ilyen egyszerűen működik, mint ahogy mondják, akkor a nagy autógyártók miért nem kezdték el alkalmazni? Nekik elvileg érdekükben áll a fogyasztás csökkentése....
A komoly autógyárak egy sokkal költségesebb technológia, a tiszta hidrogénhajtás felé indultak el. Ezek is vízautók a maguk nemében. Mindenesetre vizet pufogtatnak ki.
Gyakorlatilag nemigen találni komoly autógyárat, mely ne fejlesztett volna már hidrogénautót. Íme néhány példa:
Egy üzemanyagcellás megoldás, a Mercedes-Benz F600 Hygenius:
Ez pedig egy belső égésű motorral szerelt járgány, a BMW Hydrogen 7:
És íme a világ első, kereskedelmi forgalomban is kapható, hidrogén üzemanyag cellás szerkezete egyenest a távoli Japánból, a Honda Clarity:
Végül, de semmiképpen sem utolsó sorban, egy magyar gyártmányú:
Kicsit darabos, kicsit kezdetleges, de a fő, hogy a miénk. Állítólag sikerült viszonylag olcsó eszközzel megoldani a hidrogén tárolását, így a látszat ellenére talán egy nagy technikai vívmányról van szó. Bővebben itt lehet róla olvasni.
Összességében elmondható, hogy vannak bíztató fejlemények hidrogénautó területen, de még messze vagyunk attól, hogy lecseréljük jelenlegi gépparkunkat. A kulcs egy olcsó hidrogén előállítási mód kifejlesztése lehet, minden más már csupán a kézügyesség kérdése.