A hidrogén alapú gazdaság Szent Gráljának jelenleg  egyértelműen a fotoelektrokémiai vízbontás, más néven a mesterséges fotoszintézis tűnik. Ha ezt sikerülne megvalósítani ipari méretekben, olyan olcsón és tisztán juthatnánk az energiahordozóhoz, hogy az valószínűleg versenyképes lehetne a fosszilis forrásokkal. De hogyan lehetne megvalósítani az elképzelést? Itt egy ígéretes próbálkozás.

Britt tudósoknak sikerült olyan kémiai rendszert létrehozniuk, mely fény hatására hidrogént fejleszt vízből (milyen hsznosak tudnak lenni, ha értelmes dolgokkal is foglalkoznak :-)).
Az Oxfordi Egyetem kutatói, Fraser Armstrong és csapata azt tűzték ki célul, hogy olcsóbb anyagokra cseréljék a fotokémiai vízbontáshoz ezidáig katalizátorként használt igen ritka és drága platinát.

A technológia alapja, hogy fényelnyelő hordozóhoz rögzítik a hidrogén fejlődést meggyorsító katalizátort. A fényelnyelő anyag jelen esetben titán dioxidhoz kötött ruténium komplex, katalizátor szerepkörben pedig különböző hidrogenáz metaloenzimeket használnak. Ezen enzimek aktív centruma nikkelt és vasat tartalmaz.A reakcióhoz szükséges protonokat és elektronokat a titán dioxid szemcséket körülvevő puffer szolgáltatja.
A hidrogenáz enzimek egyik fő problémája, hogy a rendszerben jelen lévő oxigén és hidrogén gátolja működésüket. Armstrongék nagy fegyverténye az volt, hogy az enzimek aktív centrumait szelénre cserélték, nagyobb hidrogén- illetve oxigén-toleranciát elérve.

Bár a folyamat laboratóriumi szinten már működik, léptéknövelése komoly kihívásnak ígérkezik.