A nagy háború halálos áldozatai közül csupán körülbelül 91 ezerrel végzett vegyi fegyver. Ez jóval kevesebb, mint a teljes humán veszteség 1% -a. Mondhatni, jelentéktelen szám. Mégis, úgy vonult be a történelembe, mint a vegyészek háborúja. Az alkalmazott harci gázok stratégiai jeletőssége ugyanis lényegesen nagyobb volt annál, mint amekkora pusztítást közvetlenül végeztek. Fő hadászati hasznuk az ellenséges katonák harcképtelenné tétele, lövészárkokból való kiűzése volt. Nem elhanyagolható előny az sem, hogy egy vegyi támadás után gyakran nagy számú, viszonylag könnyebben sérült katona maradt vissza, akik elszállítása, kezelése nagy terhelést jelentett az ellenfél szállító- és egészségügyi infrastruktúrája számára. Mindezek mellett morálisan is megtörte az ellenséges katonákat, hogy még a lövészárok legmélyén sem érezhették magukat teljesen biztonságban.
Nyilvánvaló előnyei miatt egyik harcoló fél sem mondhatott le a kémiai fegyverek használatáról, így az általuk okozott borzalmakat is mindkét oldal szenvedte.
Amerikai és kínai tudósok a vasgyártás egy új, környezetbarát módszerét fejlesztették ki, mely esetleges elterjedése esetén a világ szén dioxid kibocsájtását akár 25% -kal is csökkentheti. 
Nem sok dolog van, mely jobban megemeli a vérnyomásom, mint mikor elalvás előtt meghallom fülem mellől a jól ismert zZzZzZzZzZ -t. Biztosan nem vagyok egyedül ezzel. Sokak esti pihenését, vízparti relaxációját zavarják meg a fránya vérszívók. Van lehetőség rá persze, hogy tisztes távolban tartsuk őket magunktól. A népi megfigyelés szerint hatásos fegyver lehet a fokhagyma fogyasztása, melynek mellesleg zamata is kiváló. Egyetlen probléma van vele: "illata" nem csak a szúnyogokat, de mindenki mást is távol tart. Kínál megoldást a vegyipar is, többféle szúnyogriasztó van a kereskedelmi forgalomban. Sajnos általában ezek is kellemetlen szagot kölcsönöznek használójuknak, ráadásul a bennük található vegyi anyagoktól sokan tartanak - talán joggal, hisz hosszú távú hatásuk nehezen mérhető fel.
1915 áprilisában a belgiumi Ypres közelében a németek klórgázt vetettek be. Ettől az eseménytől számítjuk a kémiai hadviselés korát. Történetünk azonban sokkal, de sokkal korábban kezdődik: valamikor az őskorban.
Eleged van a folyton növekvő benzinárból? Aggaszt a globális felmelegedés? Folyton átver a kutas? Lenéznek a csajok, mert füstöl a Simsonod?
A hidrogén használata a közlekedésben nem újkeletű dolog. A 20. század elején elterjedten alkalmazták léghajók, ballonok töltésére. Persze hamar kiderült, hogy nem életbiztosítás több száz köbméter hidrogén alatt utazgatni, így viszonylag gyorsan kiszorult ezen alkalmazási területéről, és felváltotta a drágább, de lényegesen biztonságosabb hélium. Ami azonban korábban hátrány volt, újabban lassanként előnnyé válik: robbanékonysága, magas égéshője miatt egyre több technológia használja üzemanyagként, így reális esély van arra, hogy a közeljövőben felváltsa a fosszilis energiahordozókat. A bejegyzés ennek technikai lehetőségeit veszi számba. Dióhéjban.
A hidrogén alapú gazdaság Szent Gráljának jelenleg egyértelműen a fotoelektrokémiai vízbontás, más néven a 
Ha eltekintünk annak lehetőségétől, hogy egyszer majd hidrogén atommagok fúziójából nyerjünk energiát, a hidrogént nem tekinthetjük leendő gazdaságunk elsődleges energiaforrásának. A gáz ugyanis csak tárolni képes azt az energiát, melyet előállításához előzőleg felhasználtunk. Vagy esetleg mégis több rejlik benne? 
A jövő üzemanyaga? Lehet. De ha átgondoljuk a világ működését, rá kell döbbennünk: a hidrogén valójában a múlt, és a jelen üzemanyaga is egyben. 
Történelmünk folyamán a fejlett civilizációk mozgatórugója volt a közlekedés. A kereskedelem, a közigazgatás, a tudományos fejlődéshez szükséges információk terjedése mind-mind lehetetlen volt az egyén helyváltoztatása nélkül. Az ember minden történelmi korban tisztelte és nagyra tartotta a közlekedés céljára szolgáló eszközeit, infrastruktúráit. Például említhetnénk a művészien feldíszített hajókat, postakocsikat, mozdonyokat, autókat. Az Inka Birodalomban a legnegyobb bűnök közé tartozott, így a halálbüntetést vonta az elkövetőre az, ha valaki bármilyen okból megrongált egy hidat, mivel a tett hátráltatta a közlekedést, így a birodalom működtetéséhez szükséges információk áramlását. Mára kicsit változott a helyzet: a telefonnak és az internetnek köszönhetően bárki kommunikálhat akár a bolygó másik felén tartózkodó partnerével anélkül, hogy felállna a fotelből. Az informatika vívmányai segítségével egy egész vállalat, de akár egy egész ország is irányítható lehet helyváltoztatás nélkül. Ha jól belegondolunk,a nyersanyag- és áruszállításon kívül nincs is szükség gépesített közlekedésre. 
A világ első fényképét Joseph Nicéphore Niépce készítette 1828 környékén 20 × 25 cm olajozott bitumenre. Az elmúlt közel 200 évben a technika nagyot fejlődött. A bitument felváltotta a celluloid, mely egy idő után már színérzékennyé is vált. A celluloidot az elmúlt években visszaszorítani látszik a digitális képalkotás. A két évszázad alatt készültek teleobjektívek, tükörreflexes készülékek, és még sorolhatnám, ha értenék a témához. 
